Kémia-Fizika

                                           Fogalmak : 

Anion: Negatív töltésű ion.

Anyagmennyiség: Az SI mértékegységrendszer egyik alapmennyisége, amely ahalmaz részecskeszámát jellemzi.

Ásvány: A természetben megtalálható,meghatározott kémiai összetételű és belső szerkezetű szilárd anyag.

Atom: A legkisebb részecskék,amelyek kémiai módszerrel tovább nem bonthatók. (A legkisebb kémiai részecskék)

Atomrács: Olyan rácstípus, amelyben elvileg végtelen számú atom kapcsolódik össze kovalens kötéssel.

Atomtörzs: Az atommag és a lezárt elektronhéjak összefoglaló neve.

Bázis: Olyan kémiai részecske,amely a savbázis reakcióban hidrogéniont vesz fel.

Bepárlás: Az a folyamat,amelynek során egy oldatból elpárologtatjuk az illékony anyagokat (oldószert), és visszamaradnak a nem illékony alkotórészek.

Bomlás: Kémiai változás,amelynek során egy anyagból két vagy több új anyag keletkezik.

Csoport: A periódusos rendszer függőleges oszlopai.

Desztilláció(lepárlás): Az a folyamat, amely során egy oldatból az illékony alkotórészeket elforraljuk,elvezetjük,lecsapatjuk,így tiszta formában kapjuk vissza.

Dipólusos molekula: Részlegesen pozitív és negatív pólussal rendelkező molekula.

Égés: Köznapi értelemben egy anyag oxigénnel való reakciója.

Egyesülés: Kémiai változás,amelynek során két vagy több anyagból egy új anyag keletkezik.

Egyszeres kovalens kötés: Olyan kötés,amelyben a két kapcsolódó atomot egy elektronpár köti össze.

Elektronhéj: Az atommag körül az elektronok tartózkodási helye.

Elem: Kémiailag azonos atomokból álló anyagi halmaz. (Az azonos rend- számú atomok halmaza.)

Elemmolekula: Kémiailag azonos atomokból felépülő molekula.

Elsőrendű kötés: Atomok vagy ionok között kialakuló,erős kémiai kötés;típusai a kovalens, a fémes és az ionos kötés.

Endoterm reakció: Olyan kémiai változás,amelynek során a reakcióban átalakuló anyagok belső energiája nő,a környezeté pedig csökken.

Endoterm változás: Köznapi értelemben a hőelnyeléssel járó folyamatok összefoglaló neve.

Exoterm reakció: Olyan kémiai változás,amelynek során a reakcióban átalakuló anyagok belső energiája csökken,a környezeté pedig nő.

Exoterm változás: Köznapi értelemben a hőtermelő folyamatok összefoglaló neve.

Fagyás: Az a halmazállapot-változás,amely során a folyadék szilárd anyaggá alakul.

Fémes kötés: Olyan elsőrendű kötés,amely a fématomok között szabadon mozgó elektronfelhővel jön létre.

Fémrács: Olyan rácstípus,amelyben elvileg végtelen számú fématom kapcsolódik fémes kötéssel.

Fizikai változás: Olyan változás,amelynek során nem változik meg az anyag kémiai minősége,csak a halmaz szerkezetében történik változás.

Forrás: Az a halmazállapot-változás,amely során a folyadék gőzzé alakulása a folyadék belsejében is végbemegy.

Forráspont: Az a hőmérséklet,amelyen a folyadék belsejében is megindul a folyadék gőzzé alakulása.

Foszilis energiahordozók: Évmilliók alatt élőlények maradványaiból keletkezett anyagok,melyek elégetésével energiát nyerünk.

Gyors égés: Olyan kémiai folyamat,amelynek során az éghető anyag oxigénnel való reakciója nagymértékű hőfelszabadulással,fény és esetleg hanghatással jár.

Indikátor: Olyan anyag,amely színének megváltozásával jelzi az oldatok kémhatását.

Ion: Töltéssel rendelkező kémiai részecske.

Ionos kötés: Olyan elsőrendű kötés,amely az anionok és a kationok közötti vonzó kölcsönhatással jön létre.

Ionrács: Olyan rácstípus,amelyben elvileg végtelen számú anion és kation kapcsolódik össze ionos kötéssel.

Izotópok:Olyan atomok,amelyek protonszáma azonos,neutronszáma azonban különböző.

Kation: Pozitív töltésű ion.

Kémiai változás: Olyan változás,amelynek során minőségileg új anyag keletkezik.

Kémiailag tiszta anyag: Olyan anyagi halmaz,amely csak egyféle anyagot tartalmaz,azaz csak egyféle atomból, molekulából vagy kristályból áll.

Keverék: Olyan anyag,amely többféle elemt vagy vegyületet tartalmaz.

Kovalens kötés: Atomok között közös elektronpárral létrejövő elsőrendű kötés.

Könnyűfém: Az 5g/köbcentiméternél kisebb sűrűségű fémek összefoglaló neve.

Kötő elektronpár: A kovalens kötést létrehozó közös elektronpár,amely a két atomot összekapcsolja.

Kőzet: Ásvány vagy ásványkeverék.

Kristályosodás: Az a halmazállapot-változás,amely során a gáz-halmazállapotú anyag szilárd halmazállaptúvá alakul. (Tágabb értelemben szilárd,szabályos rácsszerkezetű anyag képződésének a folyamatát is jelenti.

Lassú égés: Olyan kémiai folyamat, amelynek során az éghető anyagnak egyszerre csak kis mennyisége lép reakcióba az oxigénnal,így az energia csak kis adagokban szabadul fel.

Lecsapódás: Az a halmazállapot-változás,amely során a gáz-halmazállapotú anyag folyadékká alakul.

Lúg:Valamely bázis vizes oldata.

Másodrendű kötés: Molekulák között kialakuló,az elsőrendű kötésnél gyengébb kölcsönhatás.

Mól: Az anyagmennyiség mértékegysége;1 mól annak az anyagnak az anagmennyisége,amely 6x10 a 23.-on részecskét jelent.

Molekula:Meghatározott minőségű és számú atom összekapcsolódásával kialakuló kémiai részecske.

Molekularács: Olyan rácstípus,amelyben elvileg végtelen számú molekula kapcsolódik össze másodrendű kötéssel.

Nehézfém: Az 5g/köbcentiméternél nagyobb sűrűségű fémek összefoglaló neve.

Nemesgáz-elektronszerkezet: A 8 elektront tartalmazó stabilis vegyértékelektron-szerkezet.

Nemkötő elektronpár: A kovalens kötésben részt nem vevő elektronpár,amely vegyértékelektronokból jött létre.

Oldat: Oldószerből és oldott anyagból álló keverék.

Oldódás: Fizikai változás,amely során az oldószer és az oldandó anyag részecskéi összekeverednek.

Olvadás: Az a halmazállapot-változás,amely során a szilárd anyag folyadékká alakul.

Olvadáspont: Az a hőmérséklet, amelyen egy anyag szilárd és folyékony formában tartósan egymás mellett van.

Oxidáció: Oxigénnel való egyesülés.

Oxidálószer: Olyan anyag,amely reakciópartnerét oxidálja.

Összegképlet:Molekulák esetén:A molekulát felépítő atomok minőségét és számát kifejező jelölés.Atomrácsos és ionvegyületek esetén a vegyületet felépítő atomok/ionok minőségét és számarányát kifejező jelölés.

Párolgás: Az a halmazállapot-változás,amely során a folyadék gőzzé alakul a folyadék felszínén.

Periódus: A periódusos rendszer vízszintes sorai.

pH: A kémhatás számszerű jellemzésére használt adat.

Radioaktivitás: Az a jelenség,amelynek során az atommag mindenféle külső hatás nélkül elbomlik,láthatatlan sugárzást bocsát ki,miközben más atommá alakul.

Reakcióegyenlet: A kémiai változást minőségileg és mennyiségileg leíró jelölése,amelyben a reagáló anyagokat és a termékeket vegyjelükkel és képletükkel jelöljük.

Redoxireakció: Olyan kémiai változás,amelyben redukció és oxidáció

egyidejűleg megy végbe.

Redukálószer:Olyan anyag,amely reakciópartnerét redukálja.

Redukció: Oxigén elvonása egy vegyületből.

Relatív atomtömeg: Viszonyszám,amely kifejezi, hogy az atom tömege hányszor nagyobb a 12-es tömegszámú szénatom tömegének 1/12 részénél.

Rendszám: Az atomban található protonok száma,az atom sorszáma a periódusos rendszerben.

Sav: Olyan kémiai részecske,amely a sav-bázis reakcióban hidrogéniont ad le.

Sav-bázis reakció: Hidrogénion-átadással járó kémiai változás. 

Szakaszos lepárlás: A lepárlásnak az a formája,melynek során eltérő forráspont-tartományú párlatokat nyerünk egymás után.

Szénhidrogének: Csak szén- és hidrogénatomokat tartalmazó vegyületek.

Szerkezeti képlet: Olyan képlet,amely a molekulában lévő kötő-és nemkötő elektronpárokat is feltüntető.

Szublimáció: Az a halmazállapot-változás,amely során a szilárd halmazállapotú anyag gázzá alakul a folyadék halmazállapot kihagyásával.

Telítetlen oldat: Olyan oldat,amely kevesebb oldott anyagot tartalmaz,mint amennyi az adott hőmérsékleten az oldhatóságának megfelel.( A telített oldatnál hígabb oldat)

Telített oldat: Olyan oldat,amely adott hőmérsékleten több anyagot már nem képes feloldani.

Többszörös kovalens kötés: Olyan kötés,amelyben a két kapcsolódó atomot egynél több elektronpár köti össze.

Tökéletes égés: Olyan égési folyamat,amelynek terméke(i) tovább nem égethető(k).

Tökéletlen égés : Olyan égési folyamat,amelynek termékei között éghető anyagok is vannak.

Tömegmegmaradás törvénye: A kémiai változásokra vonatkozó elv,melynek értelmében a kiindulási anyagok együttes tömege egyenlő a termékek együttes tömegével.

Tömegszám: Az atomban található protonok és neutronok számának összege.

Vegyértékelektronok: A legkülső elektronhéjon található elektronok.

Vegyjel: Az atomok,illatve az elemek jelképszerű,rövid,egy-vagy kétbetűs jele.

Vegyületmolekula: Kémiailag különböző atomokból felépülő molekula.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat